Itt a február, tombol a farsangi és báli szezon. Ilyenkor rendezik meg szülőfalumban is, ki tudja már hányadik alkalommal, a falusi Batyus bált. Hűen a nagy bécsi és budapesti bálokhoz, itt is van minden ami egy bálhoz kell: meghívó, dekoráció, zene és a legfontosabb, evés-ivás hajnalig. Mindez falusi kiadásban, de haladjunk szépen sorjában.
A meghívók – Kereken egy héttel a rendezvény előtt házi készítésű, szigorúan Wordben formált, Times New Roman betűtípussal írt és éppen elérhető ClipArtokkal fűszerezett kézzel vágott szélű meghívókat küldenek ki a falu apraja-nagyjának. A rendezvény szlogenje már lassan 25 éve ugyanaz a frappáns mondat, amit az egy nagyi javasolt az egyik nyugi klubbos meetingjükön: „Ha jöttök lesztek, ha hoztok esztek!”. (Hogy egykori keresztrejtvény megoldása-e vagy saját ötlet ez a marketing szöveg, a mai napig tisztázatlan.) A jelenlét nyugdíjas leszármazottaknak kötelező, a többieknek opcionális. Akiről kiderül, hogy nem szándékozik részt venni az idei Batyus bálon, azokat a klub tagjai személyesen keresik fel és olyan bűntudatot keltenek az emberben, hogy végül már csak azért is eljön pár órácskára a bálba.
A helyszín – Hol máshol lenne a bál, mint a már többszörösen életveszélyesnek nyilvánított egykor szebb napokat is megélt helyi kultúrházban. Remek választás, hiszen a falu közepén található, mégis tágas park övezi, így senkit sem zavar a hajnalig tartó mulatozás. Ráadásul két hatalmas cserépkályhából percek alatt olyan meleget lehet csiholni, hogy a legprecízebb smink is öt perc után leolvad az ember arcáról.
A dekoráció – Farsanghoz illő színes, vidám dekorációnak idén is tökéletesen megfelelnek a krepp papírból készült különböző füzérek vagyis a tavalyi idősek napi ünnepség díszei. Illetve a tavalyi majálisról visszamaradt (értsd: nem durrantak ki) lufik, amiket szigorúan csak közepes méretűre fújnak fel, nehogy kipukkadjanak a nagy mulatozás közben. Hisz akkor mivel díszítünk majáliskor?
A zene – Helyszín, dekoráció és közönség már van. Csupán a zene hiányzik. Szerencsére falunk bővelkedik lakodalmas zenekarokban, tehát már csak azt kell eldönteni, hogy az adott évben ki zenéljen a Batyus bálon. Megoldás a következő: testvériesen felosztják minden év elején a falubéli ünnepeket (Batyus bál, szüreti, falunap, búcsú…) a zenekarok között, így mindenki előre tudja mikor léphet fel a falu apraja-nagyja előtt. Meglepő, de ebből eddig sosem volt probléma vagy veszekedés.
A menü – Na az nincs. Mint az esemény szlogenje is mondja (lásd ide tartozó részt a meghívók bekezdésben), amit hozunk, azt eszünk. Vagyis a nyugdíjasok közül ki-ki a saját házi sütemény specialitását hozza, vagy egy hatalmas tálca szendvicstálat, illetve mindenféle üdítőt és házi szeszesitalt (ennek meghatározására nem térek ki, mert olykor a tulajdonos sincs tisztába sem az alkoholtartalommal, sem az üveg tartalmával). Ilyenkor minden diéta, fogyókúra és speciális étrend mellékvágányra kerül s az ember élvezi, hogy egyszerre 20 nagymama kényezteti mindenféle habos-ízes házi süteménnyel.
A tombola – Elmaradhatatlan. Kötelező. Alapkelléke a mi Batyus bálunknak. A kihúzandó díjakat a falu apraja-nagyja állítja össze és adja le a nyugdíjas klubnak a bál kezdete előtti napokban. Szerencsére nincs mindig ugyanaz az ajándékcsomag, amit előző alkalommal kihúztak ugyanúgy becsomagolva s visszatéve. Viszont a csomagokra a változatosság sem nagyon jellemző: többnyire háztartási szereket lehet ilyenkor kizárólag nyerni vagy egy 10es bérletet a Marcsi fodrászatba.
A program – A programot tekintve sincsenek évek óta nagy változások bevezetve a Batyus bált tekintve. Kezdés kb este 8kor, de aki fél óránál többet késik azt biztos egy vagy két nyugdíjas klub tag felhívja, hogy mikor óhajtozik csatlakozni az ünneplőkhöz. Itt nincsen nyitótánc, keringő vagy hasonlók… Itt rákezd a zenekar és hajnalig csak tánc és mulatozás. Éjfélkor hosszabb szünet van a tombola miatt, de aztán folytatódhat a bál.
Az extrák – Hogy mégse csak a falu népe ünnepeljen együtt, exkluzív külföldi vendégként meghívnak pár a szlovákiai testvér településünkön éppen ráérő emberkét, akik meghívásukat olyan erős házi pálinkával viszonozzák, hogy az bizony vasszékestől megemel akárkit.
Nos, így ünnepli az én szülőfalum minden évben a farsangot. Mi pedig ezen jeles alkalomra minden évben hazautazunk, mert minden hibája ellenére remek kis buli szokott kikerekedni ebből a rendezvényből.
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: